kényelmetlen
Hungarian
Etymology
From the kényelm- stem of kényelem (“comfort”) + -etlen (“un-, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːɲɛlmɛtlɛn]
- Hyphenation: ké‧nyel‧met‧len
- Rhymes: -ɛn
Adjective
kényelmetlen (comparative kényelmetlenebb, superlative legkényelmetlenebb)
- uncomfortable
- Antonym: kényelmes
- awkward, uneasy, embarrassing
- Synonym: kellemetlen
- (rare) inconvenient
- Synonym: alkalmatlan
- Antonym: kényelmes
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kényelmetlen | kényelmetlenek |
| accusative | kényelmetlent | kényelmetleneket |
| dative | kényelmetlennek | kényelmetleneknek |
| instrumental | kényelmetlennel | kényelmetlenekkel |
| causal-final | kényelmetlenért | kényelmetlenekért |
| translative | kényelmetlenné | kényelmetlenekké |
| terminative | kényelmetlenig | kényelmetlenekig |
| essive-formal | kényelmetlenként | kényelmetlenekként |
| essive-modal | kényelmetlenül | — |
| inessive | kényelmetlenben | kényelmetlenekben |
| superessive | kényelmetlenen | kényelmetleneken |
| adessive | kényelmetlennél | kényelmetleneknél |
| illative | kényelmetlenbe | kényelmetlenekbe |
| sublative | kényelmetlenre | kényelmetlenekre |
| allative | kényelmetlenhez | kényelmetlenekhez |
| elative | kényelmetlenből | kényelmetlenekből |
| delative | kényelmetlenről | kényelmetlenekről |
| ablative | kényelmetlentől | kényelmetlenektől |
| non-attributive possessive – singular |
kényelmetlené | kényelmetleneké |
| non-attributive possessive – plural |
kényelmetlenéi | kényelmetlenekéi |
Derived terms
- kényelmetlenkedik
- kényelmetlenség
- kényelmetlenül
Further reading
- kényelmetlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.