közönyös
Hungarian
Etymology
közöny (“indifference”) + -ös (adjective-forming suffix)[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøzøɲøʃ]
- Hyphenation: kö‧zö‧nyös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
közönyös (comparative közönyösebb, superlative legközönyösebb)
- indifferent, uninterested, detached
- Synonyms: egykedvű, indifferens, közömbös
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | közönyös | közönyösek |
| accusative | közönyöset | közönyöseket |
| dative | közönyösnek | közönyöseknek |
| instrumental | közönyössel | közönyösekkel |
| causal-final | közönyösért | közönyösekért |
| translative | közönyössé | közönyösekké |
| terminative | közönyösig | közönyösekig |
| essive-formal | közönyösként | közönyösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közönyösben | közönyösekben |
| superessive | közönyösön | közönyöseken |
| adessive | közönyösnél | közönyöseknél |
| illative | közönyösbe | közönyösekbe |
| sublative | közönyösre | közönyösekre |
| allative | közönyöshöz | közönyösekhez |
| elative | közönyösből | közönyösekből |
| delative | közönyösről | közönyösekről |
| ablative | közönyöstől | közönyösektől |
| non-attributive possessive – singular |
közönyösé | közönyöseké |
| non-attributive possessive – plural |
közönyöséi | közönyösekéi |
Derived terms
- közönyösen
- közönyösség
References
- ^ közönyös in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- közönyös in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.