közmondás
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøzmondaːʃ]
- Hyphenation: köz‧mon‧dás
Noun
közmondás (plural közmondások)
- proverb (phrase)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | közmondás | közmondások |
| accusative | közmondást | közmondásokat |
| dative | közmondásnak | közmondásoknak |
| instrumental | közmondással | közmondásokkal |
| causal-final | közmondásért | közmondásokért |
| translative | közmondássá | közmondásokká |
| terminative | közmondásig | közmondásokig |
| essive-formal | közmondásként | közmondásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közmondásban | közmondásokban |
| superessive | közmondáson | közmondásokon |
| adessive | közmondásnál | közmondásoknál |
| illative | közmondásba | közmondásokba |
| sublative | közmondásra | közmondásokra |
| allative | közmondáshoz | közmondásokhoz |
| elative | közmondásból | közmondásokból |
| delative | közmondásról | közmondásokról |
| ablative | közmondástól | közmondásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
közmondásé | közmondásoké |
| non-attributive possessive – plural |
közmondáséi | közmondásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | közmondásom | közmondásaim |
| 2nd person sing. | közmondásod | közmondásaid |
| 3rd person sing. | közmondása | közmondásai |
| 1st person plural | közmondásunk | közmondásaink |
| 2nd person plural | közmondásotok | közmondásaitok |
| 3rd person plural | közmondásuk | közmondásaik |
Further reading
- közmondás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.