kúrt

See also: kurt, Kurt, kürt, Kürt, and kűrt

Hungarian

Etymology

kúr +‎ -t

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkuːrt]
  • Hyphenation: kúrt
  • Rhymes: -uːrt

Verb

kúrt

  1. third-person singular indicative past indefinite of kúr

Participle

kúrt

  1. past participle of kúr

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kúrt kúrtak
accusative kúrtat kúrtakat
dative kúrtnak kúrtaknak
instrumental kúrttal kúrtakkal
causal-final kúrtért kúrtakért
translative kúrttá kúrtakká
terminative kúrtig kúrtakig
essive-formal kúrtként kúrtakként
essive-modal — —
inessive kúrtban kúrtakban
superessive kúrton kúrtakon
adessive kúrtnál kúrtaknál
illative kúrtba kúrtakba
sublative kúrtra kúrtakra
allative kúrthoz kúrtakhoz
elative kúrtból kúrtakból
delative kúrtról kúrtakról
ablative kúrttól kúrtaktól
non-attributive
possessive – singular 		kúrté kúrtaké
non-attributive
possessive – plural 		kúrtéi kúrtakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.