kültér

Hungarian

Etymology

From kül- (“outside”, noun prefix, from adverb kívül (“outside, outdoors”)) +‎ tér (“space, field”).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkylteːr]
  • Hyphenation: kül‧tér
  • Rhymes: -eːr

Noun

kültér

  1. the outdoors, outside

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kültér külterek
accusative külteret kültereket
dative kültérnek kültereknek
instrumental kültérrel külterekkel
causal-final kültérért külterekért
translative kültérré külterekké
terminative kültérig külterekig
essive-formal kültérként külterekként
essive-modal — —
inessive kültérben külterekben
superessive kültéren kültereken
adessive kültérnél kültereknél
illative kültérbe külterekbe
sublative kültérre külterekre
allative kültérhez külterekhez
elative kültérből külterekből
delative kültérről külterekről
ablative kültértől külterektől
non-attributive
possessive – singular 		kültéré kültereké
non-attributive
possessive – plural 		kültéréi külterekéi
Possessive forms of kültér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. külterem kültereim
2nd person sing. kültered kültereid
3rd person sing. kültere külterei
1st person plural külterünk kültereink
2nd person plural külteretek kültereitek
3rd person plural külterük kültereik

Derived terms

  • kültéri
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.