kenéz
See also: kénez
Hungarian
Etymology
Borrowed from South Slavic languages. Ultimately from Proto-Slavic *kъnędzь. First attested in 1055.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛneːz]
- Hyphenation: ke‧néz
- Rhymes: -eːz
Noun
kenéz (plural kenézek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kenéz | kenézek |
| accusative | kenézt | kenézeket |
| dative | kenéznek | kenézeknek |
| instrumental | kenézzel | kenézekkel |
| causal-final | kenézért | kenézekért |
| translative | kenézzé | kenézekké |
| terminative | kenézig | kenézekig |
| essive-formal | kenézként | kenézekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kenézben | kenézekben |
| superessive | kenézen | kenézeken |
| adessive | kenéznél | kenézeknél |
| illative | kenézbe | kenézekbe |
| sublative | kenézre | kenézekre |
| allative | kenézhez | kenézekhez |
| elative | kenézből | kenézekből |
| delative | kenézről | kenézekről |
| ablative | kenéztől | kenézektől |
| non-attributive possessive – singular |
kenézé | kenézeké |
| non-attributive possessive – plural |
kenézéi | kenézekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kenézem | kenézeim |
| 2nd person sing. | kenézed | kenézeid |
| 3rd person sing. | kenéze | kenézei |
| 1st person plural | kenézünk | kenézeink |
| 2nd person plural | kenézetek | kenézeitek |
| 3rd person plural | kenézük | kenézeik |
References
- ^ kenéz in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
Further reading
- kenéz in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.