mérő
Hungarian
Etymology
mér (“to measure”) + -ő (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmeːrøː]
- Hyphenation: mé‧rő
- Rhymes: -røː
Participle
mérő
- present participle of mér
Adjective
mérő (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | mérő | mérők |
| accusative | mérőt | mérőket |
| dative | mérőnek | mérőknek |
| instrumental | mérővel | mérőkkel |
| causal-final | mérőért | mérőkért |
| translative | mérővé | mérőkké |
| terminative | mérőig | mérőkig |
| essive-formal | mérőként | mérőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mérőben | mérőkben |
| superessive | mérőn | mérőkön |
| adessive | mérőnél | mérőknél |
| illative | mérőbe | mérőkbe |
| sublative | mérőre | mérőkre |
| allative | mérőhöz | mérőkhöz |
| elative | mérőből | mérőkből |
| delative | mérőről | mérőkről |
| ablative | mérőtől | mérőktől |
| non-attributive possessive – singular |
mérőé | mérőké |
| non-attributive possessive – plural |
mérőéi | mérőkéi |
Derived terms
Compound words
- mérőasztal
- mérőberendezés
- mérőedény
- mérőeszköz
- mérőfonál
- mérőgép
- mérőhasáb
- mérőhenger
- mérőhuzal
- mérőimpulzus
- mérőkészülék
- mérőkörző
- mérőlánc
- mérőléc
- mérőlombik
- mérőmódszer
- mérőműszer
- mérőón
- mérőóra
- mérőpálca
- mérőpohár
- mérőpózna
- mérőrendszer
- mérőrúd
- mérőserpenyő
- mérőszalag
- mérőtál
- mérőveder
- mérővessző
- mérőzsineg
- mérőzsinór
Noun
mérő (plural mérők)
- meter (a device that measures things)
- measurer (one who, or that which, measures)
- (archaic) an old Hungarian unit of fluid measure for grain-like substances; its value was about 62.5 liters, varying by region
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | mérő | mérők |
| accusative | mérőt | mérőket |
| dative | mérőnek | mérőknek |
| instrumental | mérővel | mérőkkel |
| causal-final | mérőért | mérőkért |
| translative | mérővé | mérőkké |
| terminative | mérőig | mérőkig |
| essive-formal | mérőként | mérőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mérőben | mérőkben |
| superessive | mérőn | mérőkön |
| adessive | mérőnél | mérőknél |
| illative | mérőbe | mérőkbe |
| sublative | mérőre | mérőkre |
| allative | mérőhöz | mérőkhöz |
| elative | mérőből | mérőkből |
| delative | mérőről | mérőkről |
| ablative | mérőtől | mérőktől |
| non-attributive possessive – singular |
mérőé | mérőké |
| non-attributive possessive – plural |
mérőéi | mérőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | mérőm | mérőim |
| 2nd person sing. | mérőd | mérőid |
| 3rd person sing. | mérője | mérői |
| 1st person plural | mérőnk | mérőink |
| 2nd person plural | mérőtök | mérőitek |
| 3rd person plural | mérőjük | mérőik |
Derived terms
Compound words
- ampermérő
- árammérő
- bormérő
- csapadékmérő
- dózismérő
- egyenárammérő
- ellenállásmérő
- erőmérő
- esőmérő
- értékmérő
- feszmérő
- feszültségmérő
- fényerősségmérő
- fénymérő
- fogyasztásmérő
- fokmérő
- fordulatszámmérő
- földmérő
- furatmérő
- gázmérő
- gőzmérő
- hőmérő
- időmérő
- intenzitásmérő
- koponyamérő
- lázmérő
- légmérő
- légnyomásmérő
- légsúlymérő
- lépésmérő
- luxmérő
- magasságmérő
- mélységmérő
- nyomásmérő
- sebességmérő
- sugárzásmérő
- szeszmérő
- szélmérő
- szintmérő
- szögmérő
- távmérő
- távolságmérő
- tolómérő
- ütemmérő
- vérnyomásmérő
- vízmérő
- vízszintmérő
- voltmérő
- zajmérő
- zajszintmérő
Further reading
- mérő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.