mértéktelenség

Hungarian

Etymology

From mértéktelen (“immoderate, excessive, intemperate”) +‎ -ség (noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmeːrteːktɛlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: mér‧ték‧te‧len‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

mértéktelenség

  1. intemperance

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mértéktelenség mértéktelenségek
accusative mértéktelenséget mértéktelenségeket
dative mértéktelenségnek mértéktelenségeknek
instrumental mértéktelenséggel mértéktelenségekkel
causal-final mértéktelenségért mértéktelenségekért
translative mértéktelenséggé mértéktelenségekké
terminative mértéktelenségig mértéktelenségekig
essive-formal mértéktelenségként mértéktelenségekként
essive-modal — —
inessive mértéktelenségben mértéktelenségekben
superessive mértéktelenségen mértéktelenségeken
adessive mértéktelenségnél mértéktelenségeknél
illative mértéktelenségbe mértéktelenségekbe
sublative mértéktelenségre mértéktelenségekre
allative mértéktelenséghez mértéktelenségekhez
elative mértéktelenségből mértéktelenségekből
delative mértéktelenségről mértéktelenségekről
ablative mértéktelenségtől mértéktelenségektől
non-attributive
possessive – singular 		mértéktelenségé mértéktelenségeké
non-attributive
possessive – plural 		mértéktelenségéi mértéktelenségekéi
Possessive forms of mértéktelenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mértéktelenségem mértéktelenségeim
2nd person sing. mértéktelenséged mértéktelenségeid
3rd person sing. mértéktelensége mértéktelenségei
1st person plural mértéktelenségünk mértéktelenségeink
2nd person plural mértéktelenségetek mértéktelenségeitek
3rd person plural mértéktelenségük mértéktelenségeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.