mértéktelen

Hungarian

Etymology

From mérték (“measure, moderation”) +‎ -telen (“im-, -less, without”, privative adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmeːrteːktɛlɛn]
  • Hyphenation: mér‧ték‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

mértéktelen (comparative mértéktelenebb, superlative legmértéktelenebb)

  1. immoderate, excessive, intemperate (exceeding the usual bounds of something, lacking moderation)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mértéktelen mértéktelenek
accusative mértéktelent mértékteleneket
dative mértéktelennek mértékteleneknek
instrumental mértéktelennel mértéktelenekkel
causal-final mértéktelenért mértéktelenekért
translative mértéktelenné mértéktelenekké
terminative mértéktelenig mértéktelenekig
essive-formal mértéktelenként mértéktelenekként
essive-modal mértéktelenül —
inessive mértéktelenben mértéktelenekben
superessive mértéktelenen mértékteleneken
adessive mértéktelennél mértékteleneknél
illative mértéktelenbe mértéktelenekbe
sublative mértéktelenre mértéktelenekre
allative mértéktelenhez mértéktelenekhez
elative mértéktelenből mértéktelenekből
delative mértéktelenről mértéktelenekről
ablative mértéktelentől mértéktelenektől
non-attributive
possessive – singular 		mértéktelené mértékteleneké
non-attributive
possessive – plural 		mértéktelenéi mértéktelenekéi

Derived terms

Further reading

  • mértéktelen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.