megbeszél

Hungarian

Etymology

meg- +‎ beszél

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡbɛseːl]
  • Hyphenation: meg‧be‧szél
  • Rhymes: -eːl

Verb

megbeszél

  1. (transitive) to discuss something with someone (-val/-vel)
    Synonym: megvitat
  2. (transitive) to agree on something with someone (-val/-vel)

Conjugation

Conjugation of megbeszél
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megbeszélek megbeszélsz megbeszél megbeszélünk megbeszéltek megbeszélnek
def. megbeszélem megbeszéled megbeszéli megbeszéljük megbeszélitek megbeszélik
2nd obj megbeszéllek
past indef. megbeszéltem megbeszéltél megbeszélt megbeszéltünk megbeszéltetek megbeszéltek
def. megbeszéltem megbeszélted megbeszélte megbeszéltük megbeszéltétek megbeszélték
2nd obj megbeszéltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog beszélni.
archaic
preterite
indef. megbeszélék megbeszélél megbeszéle megbeszélénk megbeszélétek megbeszélének
def. megbeszélém megbeszéléd megbeszélé megbeszélénk megbeszélétek megbeszélék
2nd obj megbeszélélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megbeszél vala, megbeszélt vala/volt.
archaic future indef. megbeszélendek megbeszélendesz megbeszélend megbeszélendünk megbeszélendetek megbeszélendenek
def. megbeszélendem megbeszélended megbeszélendi megbeszélendjük megbeszélenditek megbeszélendik
2nd obj megbeszélendelek
condi­tional pre­sent indef. megbeszélnék megbeszélnél megbeszélne megbeszélnénk megbeszélnétek megbeszélnének
def. megbeszélném megbeszélnéd megbeszélné megbeszélnénk
(or megbeszélnők)
megbeszélnétek megbeszélnék
2nd obj megbeszélnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megbeszélt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megbeszéljek megbeszélj or
megbeszéljél
megbeszéljen megbeszéljünk megbeszéljetek megbeszéljenek
def. megbeszéljem megbeszéld or
megbeszéljed
megbeszélje megbeszéljük megbeszéljétek megbeszéljék
2nd obj megbeszéljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megbeszélt légyen
infinitive megbeszélni megbeszélnem megbeszélned megbeszélnie megbeszélnünk megbeszélnetek megbeszélniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megbeszélés megbeszélő megbeszélt megbeszélendő megbeszélve (megbeszélvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem beszél meg or meg is beszél.
Potential conjugation of megbeszél
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megbeszélhetek megbeszélhetsz megbeszélhet megbeszélhetünk megbeszélhettek megbeszélhetnek
def. megbeszélhetem megbeszélheted megbeszélheti megbeszélhetjük megbeszélhetitek megbeszélhetik
2nd obj megbeszélhetlek
past indef. megbeszélhettem megbeszélhettél megbeszélhetett megbeszélhettünk megbeszélhettetek megbeszélhettek
def. megbeszélhettem megbeszélhetted megbeszélhette megbeszélhettük megbeszélhettétek megbeszélhették
2nd obj megbeszélhettelek
archaic
preterite
indef. megbeszélheték megbeszélhetél megbeszélhete megbeszélheténk megbeszélhetétek megbeszélhetének
def. megbeszélhetém megbeszélhetéd megbeszélheté megbeszélheténk megbeszélhetétek megbeszélheték
2nd obj megbeszélhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megbeszélhet vala, megbeszélhetett vala/volt.
archaic future indef. megbeszélhetendek
or megbeszélandhatok
megbeszélhetendesz
or megbeszélandhatsz
megbeszélhetend
or megbeszélandhat
megbeszélhetendünk
or megbeszélandhatunk
megbeszélhetendetek
or megbeszélandhattok
megbeszélhetendenek
or megbeszélandhatnak
def. megbeszélhetendem
or megbeszélandhatom
megbeszélhetended
or megbeszélandhatod
megbeszélhetendi
or megbeszélandhatja
megbeszélhetendjük
or megbeszélandhatjuk
megbeszélhetenditek
or megbeszélandhatjátok
megbeszélhetendik
or megbeszélandhatják
2nd obj megbeszélhetendelek
or megbeszélandhatlak
condi­tional pre­sent indef. megbeszélhetnék megbeszélhetnél megbeszélhetne megbeszélhetnénk megbeszélhetnétek megbeszélhetnének
def. megbeszélhetném megbeszélhetnéd megbeszélhetné megbeszélhetnénk
(or megbeszélhetnők)
megbeszélhetnétek megbeszélhetnék
2nd obj megbeszélhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megbeszélhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megbeszélhessek megbeszélhess or
megbeszélhessél
megbeszélhessen megbeszélhessünk megbeszélhessetek megbeszélhessenek
def. megbeszélhessem megbeszélhesd or
megbeszélhessed
megbeszélhesse megbeszélhessük megbeszélhessétek megbeszélhessék
2nd obj megbeszélhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megbeszélhetett légyen
infinitive (megbeszélhetni) (megbeszélhetnem) (megbeszélhetned) (megbeszélhetnie) (megbeszélhetnünk) (megbeszélhetnetek) (megbeszélhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
megbeszélhető megbeszélhetetlen (megbeszélhetve / megbeszélhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem beszélhet meg or meg is beszélhet.

Derived terms

Further reading

  • megbeszél in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.