megbeszélés
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡbɛseːleːʃ]
- Hyphenation: meg‧be‧szé‧lés
Noun
megbeszélés (plural megbeszélések)
- talk, discussion, meeting (gathering for a purpose)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megbeszélés | megbeszélések |
| accusative | megbeszélést | megbeszéléseket |
| dative | megbeszélésnek | megbeszéléseknek |
| instrumental | megbeszéléssel | megbeszélésekkel |
| causal-final | megbeszélésért | megbeszélésekért |
| translative | megbeszéléssé | megbeszélésekké |
| terminative | megbeszélésig | megbeszélésekig |
| essive-formal | megbeszélésként | megbeszélésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megbeszélésben | megbeszélésekben |
| superessive | megbeszélésen | megbeszéléseken |
| adessive | megbeszélésnél | megbeszéléseknél |
| illative | megbeszélésbe | megbeszélésekbe |
| sublative | megbeszélésre | megbeszélésekre |
| allative | megbeszéléshez | megbeszélésekhez |
| elative | megbeszélésből | megbeszélésekből |
| delative | megbeszélésről | megbeszélésekről |
| ablative | megbeszéléstől | megbeszélésektől |
| non-attributive possessive – singular |
megbeszélésé | megbeszéléseké |
| non-attributive possessive – plural |
megbeszéléséi | megbeszélésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | megbeszélésem | megbeszéléseim |
| 2nd person sing. | megbeszélésed | megbeszéléseid |
| 3rd person sing. | megbeszélése | megbeszélései |
| 1st person plural | megbeszélésünk | megbeszéléseink |
| 2nd person plural | megbeszélésetek | megbeszéléseitek |
| 3rd person plural | megbeszélésük | megbeszéléseik |
Further reading
- megbeszélés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.