megbocsátó
Hungarian
Etymology
megbocsát (“to forgive”) + -ó (“-ing”, present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡbot͡ʃaːtoː]
- Hyphenation: meg‧bo‧csá‧tó
- Rhymes: -toː
Participle
megbocsátó
- present participle of megbocsát
Adjective
megbocsátó (not generally comparable, comparative megbocsátóbb, superlative legmegbocsátóbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megbocsátó | megbocsátók megbocsátóak |
| accusative | megbocsátót | megbocsátókat megbocsátóakat |
| dative | megbocsátónak | megbocsátóknak megbocsátóaknak |
| instrumental | megbocsátóval | megbocsátókkal megbocsátóakkal |
| causal-final | megbocsátóért | megbocsátókért megbocsátóakért |
| translative | megbocsátóvá | megbocsátókká megbocsátóakká |
| terminative | megbocsátóig | megbocsátókig megbocsátóakig |
| essive-formal | megbocsátóként | megbocsátókként megbocsátóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megbocsátóban | megbocsátókban megbocsátóakban |
| superessive | megbocsátón | megbocsátókon megbocsátóakon |
| adessive | megbocsátónál | megbocsátóknál megbocsátóaknál |
| illative | megbocsátóba | megbocsátókba megbocsátóakba |
| sublative | megbocsátóra | megbocsátókra megbocsátóakra |
| allative | megbocsátóhoz | megbocsátókhoz megbocsátóakhoz |
| elative | megbocsátóból | megbocsátókból megbocsátóakból |
| delative | megbocsátóról | megbocsátókról megbocsátóakról |
| ablative | megbocsátótól | megbocsátóktól megbocsátóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
megbocsátóé | megbocsátóké megbocsátóaké |
| non-attributive possessive – plural |
megbocsátóéi | megbocsátókéi megbocsátóakéi |
Further reading
- megbocsátó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.