meghúzódó
Hungarian
Etymology
meghúzódik + -ó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛkhuːzoːdoː]
- Hyphenation: meg‧hú‧zó‧dó
Participle
meghúzódó
- present participle of meghúzódik
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | meghúzódó | meghúzódók meghúzódóak |
| accusative | meghúzódót | meghúzódókat meghúzódóakat |
| dative | meghúzódónak | meghúzódóknak meghúzódóaknak |
| instrumental | meghúzódóval | meghúzódókkal meghúzódóakkal |
| causal-final | meghúzódóért | meghúzódókért meghúzódóakért |
| translative | meghúzódóvá | meghúzódókká meghúzódóakká |
| terminative | meghúzódóig | meghúzódókig meghúzódóakig |
| essive-formal | meghúzódóként | meghúzódókként meghúzódóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | meghúzódóban | meghúzódókban meghúzódóakban |
| superessive | meghúzódón | meghúzódókon meghúzódóakon |
| adessive | meghúzódónál | meghúzódóknál meghúzódóaknál |
| illative | meghúzódóba | meghúzódókba meghúzódóakba |
| sublative | meghúzódóra | meghúzódókra meghúzódóakra |
| allative | meghúzódóhoz | meghúzódókhoz meghúzódóakhoz |
| elative | meghúzódóból | meghúzódókból meghúzódóakból |
| delative | meghúzódóról | meghúzódókról meghúzódóakról |
| ablative | meghúzódótól | meghúzódóktól meghúzódóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
meghúzódóé | meghúzódóké meghúzódóaké |
| non-attributive possessive – plural |
meghúzódóéi | meghúzódókéi meghúzódóakéi |