megtetszik

Hungarian

Etymology

meg- +‎ tetszik

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛktɛt͡sːik]
  • Hyphenation: meg‧tet‧szik
  • Rhymes: -ɛt͡sːik

Verb

megtetszik

  1. (intransitive) to become fond of someone or something, to be taken by someone, to fall for someone, to take a fancy to

Conjugation

Conjugation of megtetszik
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megtetszek or
megtetszem
megtetszel megtetszik megtetszünk megtetszetek megtetszenek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. megtetszettem megtetszettél megtetszett megtetszettünk megtetszettetek megtetszettek
def.
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog tetszeni.
archaic
preterite
indef. megtetszék or
megtetszém
megtetszél megtetsze or
megtetszék
megtetszénk megtetszétek megtetszének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megtetszik vala, megtetszett vala/volt.
archaic future indef. tetszendek
(or tetszendem)
tetszendesz tetszend
(or tetszendik*)
tetszendünk tetszendetek tetszendenek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. megtetszenék
(or megtetszeném)
megtetszenél megtetszene
(or megtetszenék*)
megtetszenénk megtetszenétek megtetszenének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megtetszett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megtetsszek or
megtessek or
megtetsszem or
megtessem
megtetssz or
megtess or
megtetsszél or
megtessél
megtetsszen or
megtessen or
megtetsszék or
megtessék
megtetsszünk
or
megtessünk
megtetsszetek
or
megtessetek
megtetsszenek
or
megtessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megtetszett légyen
infinitive megtetszeni megtetszenem megtetszened megtetszenie megtetszenünk megtetszenetek megtetszeniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megtetszés megtetsző megtetszett megtetszve (megtetszvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem tetszik meg or meg is tetszik.
Potential conjugation of megtetszik
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megtetszhetek
(or megtetszhetem)
megtetszhetsz
(or megtetszhetel)
megtetszhet
(or megtetszhetik)
megtetszhetünk megtetszhettek megtetszhetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. megtetszhettem megtetszhettél megtetszhetett megtetszhettünk megtetszhettetek megtetszhettek
def.
2nd obj
archaic
preterite
indef. megtetszheték or
megtetszhetém
megtetszhetél megtetszhete or
megtetszheték
megtetszheténk megtetszhetétek megtetszhetének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megtetszhet vala, megtetszhetett vala/volt.
archaic future indef. megtetszhetendek
or megtetszendhetek
megtetszhetendesz
or megtetszendhetsz
megtetszhetend
or megtetszendhet
megtetszhetendünk
or megtetszendhetünk
megtetszhetendetek
or megtetszendhettek
megtetszhetendenek
or megtetszendhetnek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. megtetszhetnék
(or megtetszhetném)
megtetszhetnél megtetszhetne
(or megtetszhetnék*)
megtetszhetnénk megtetszhetnétek megtetszhetnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megtetszhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megtetszhessek or
megtetszhessem
megtetszhess or
megtetszhessél
megtetszhessen or
megtetszhessék
megtetszhessünk megtetszhessetek megtetszhessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megtetszhetett légyen
infinitive (megtetszhetni) (megtetszhetnem) (megtetszhetned) (megtetszhetnie) (megtetszhetnünk) (megtetszhetnetek) (megtetszhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
(megtetszhetve / megtetszhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem tetszhet meg or meg is tetszhet.

Further reading

  • megtetszik in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.