megvész

See also: megvesz

Hungarian

Alternative forms

  • megveszik, megvesz (the latter is uncommon in this sense)

Etymology

meg- +‎ vész

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡveːs]
  • Hyphenation: meg‧vész
  • Rhymes: -eːs

Verb

megvész

  1. (intransitive, literally) to get rabid, get the rabies
  2. (intransitive, figuratively) to be/go crazy/mad about something (with -ért)

Conjugation

Its indicative present-tense forms (with the possible exception of the 3rd-person singular) coincide with the corresponding forms of the verb megvesz.

Conjugation of megvész
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megveszek megveszel megvész megveszünk megvesztek megvesznek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. megvesztem megvesztél megveszett megvesztünk megvesztetek megvesztek
def.
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog veszni.
archaic
preterite
indef. megveszék megveszél megvesze megveszénk megveszétek megveszének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megvész vala, megveszett vala/volt.
archaic future indef. megveszendek megveszendesz megveszend megveszendünk megveszendetek megveszendenek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. megvesznék megvesznél megveszne megvesznénk megvesznétek megvesznének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megveszett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megvesszek megvessz or
megvesszél
megvesszen megvesszünk megvesszetek megvesszenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megveszett légyen
infinitive megveszni megvesznem megveszned megvesznie megvesznünk megvesznetek megveszniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megveszés megvesző megveszett megveszve (megveszvén) megveszejt
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vész meg or meg is vész.
Potential conjugation of megvész
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megveszhetek megveszhetsz megveszhet megveszhetünk megveszhettek megveszhetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. megveszhettem megveszhettél megveszhetett megveszhettünk megveszhettetek megveszhettek
def.
2nd obj
archaic
preterite
indef. megveszheték megveszhetél megveszhete megveszheténk megveszhetétek megveszhetének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megveszhet vala, megveszhetett vala/volt.
archaic future indef. megveszhetendek
or megveszandhatok
megveszhetendesz
or megveszandhatsz
megveszhetend
or megveszandhat
megveszhetendünk
or megveszandhatunk
megveszhetendetek
or megveszandhattok
megveszhetendenek
or megveszandhatnak
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. megveszhetnék megveszhetnél megveszhetne megveszhetnénk megveszhetnétek megveszhetnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megveszhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megveszhessek megveszhess or
megveszhessél
megveszhessen megveszhessünk megveszhessetek megveszhessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megveszhetett légyen
infinitive (megveszhetni) (megveszhetnem) (megveszhetned) (megveszhetnie) (megveszhetnünk) (megveszhetnetek) (megveszhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
(megveszhetve / megveszhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem veszhet meg or meg is veszhet.

Further reading

  • megvész defined at (2): megvesz in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.