mentség
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛnt͡ʃeːɡ]
- Hyphenation: ment‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
mentség (plural mentségek)
- plea, excuse, justification
- mentségemre szóljon ― in my defence
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | mentség | mentségek |
| accusative | mentséget | mentségeket |
| dative | mentségnek | mentségeknek |
| instrumental | mentséggel | mentségekkel |
| causal-final | mentségért | mentségekért |
| translative | mentséggé | mentségekké |
| terminative | mentségig | mentségekig |
| essive-formal | mentségként | mentségekként |
| essive-modal | mentségül | mentségekül |
| inessive | mentségben | mentségekben |
| superessive | mentségen | mentségeken |
| adessive | mentségnél | mentségeknél |
| illative | mentségbe | mentségekbe |
| sublative | mentségre | mentségekre |
| allative | mentséghez | mentségekhez |
| elative | mentségből | mentségekből |
| delative | mentségről | mentségekről |
| ablative | mentségtől | mentségektől |
| non-attributive possessive – singular |
mentségé | mentségeké |
| non-attributive possessive – plural |
mentségéi | mentségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | mentségem | mentségeim |
| 2nd person sing. | mentséged | mentségeid |
| 3rd person sing. | mentsége | mentségei |
| 1st person plural | mentségünk | mentségeink |
| 2nd person plural | mentségetek | mentségeitek |
| 3rd person plural | mentségük | mentségeik |
Further reading
- mentség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.