névátvitel
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈneːvaːtvitɛl]
- Hyphenation: név‧át‧vi‧tel
- Rhymes: -ɛl
Noun
névátvitel (countable and uncountable, plural névátvitelek)
- (rhetoric) name transfer, transfer of name
- Hyponyms: (hasonlóságon alapuló névátvitel) metafora (“metaphor”), (érintkezésen alapuló névátvitel) metonímia (“metonymy”)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | névátvitel | névátvitelek |
| accusative | névátvitelt | névátviteleket |
| dative | névátvitelnek | névátviteleknek |
| instrumental | névátvitellel | névátvitelekkel |
| causal-final | névátvitelért | névátvitelekért |
| translative | névátvitellé | névátvitelekké |
| terminative | névátvitelig | névátvitelekig |
| essive-formal | névátvitelként | névátvitelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | névátvitelben | névátvitelekben |
| superessive | névátvitelen | névátviteleken |
| adessive | névátvitelnél | névátviteleknél |
| illative | névátvitelbe | névátvitelekbe |
| sublative | névátvitelre | névátvitelekre |
| allative | névátvitelhez | névátvitelekhez |
| elative | névátvitelből | névátvitelekből |
| delative | névátvitelről | névátvitelekről |
| ablative | névátviteltől | névátvitelektől |
| non-attributive possessive – singular |
névátvitelé | névátviteleké |
| non-attributive possessive – plural |
névátviteléi | névátvitelekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | névátvitelem | névátviteleim |
| 2nd person sing. | névátviteled | névátviteleid |
| 3rd person sing. | névátvitele | névátvitelei |
| 1st person plural | névátvitelünk | névátviteleink |
| 2nd person plural | névátviteletek | névátviteleitek |
| 3rd person plural | névátvitelük | névátviteleik |