nagyképű

Hungarian

Etymology

From nagy +‎ képű.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈnɒckeːpyː]
  • Hyphenation: nagy‧ké‧pű
  • Rhymes: -pyː

Adjective

nagyképű (comparative nagyképűbb, superlative legnagyképűbb)

  1. arrogant, big-headed, pompous, self-important
    Synonyms: arrogáns, beképzelt, dölyfös, elbizakodott, felfuvalkodott, fennhéjázó, fontoskodó, gőgös, kevély, nagymellű, önhitt, öntelt, pöffeszkedő, pökhendi, smokk

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative nagyképű nagyképűek
accusative nagyképűt nagyképűeket
dative nagyképűnek nagyképűeknek
instrumental nagyképűvel nagyképűekkel
causal-final nagyképűért nagyképűekért
translative nagyképűvé nagyképűekké
terminative nagyképűig nagyképűekig
essive-formal nagyképűként nagyképűekként
essive-modal
inessive nagyképűben nagyképűekben
superessive nagyképűn nagyképűeken
adessive nagyképűnél nagyképűeknél
illative nagyképűbe nagyképűekbe
sublative nagyképűre nagyképűekre
allative nagyképűhöz nagyképűekhez
elative nagyképűből nagyképűekből
delative nagyképűről nagyképűekről
ablative nagyképűtől nagyképűektől
non-attributive
possessive – singular
nagyképűé nagyképűeké
non-attributive
possessive – plural
nagyképűéi nagyképűekéi

Derived terms

Further reading

  • nagyképű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.