nagyképű
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒckeːpyː]
- Hyphenation: nagy‧ké‧pű
- Rhymes: -pyː
Adjective
nagyképű (comparative nagyképűbb, superlative legnagyképűbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | nagyképű | nagyképűek |
| accusative | nagyképűt | nagyképűeket |
| dative | nagyképűnek | nagyképűeknek |
| instrumental | nagyképűvel | nagyképűekkel |
| causal-final | nagyképűért | nagyképűekért |
| translative | nagyképűvé | nagyképűekké |
| terminative | nagyképűig | nagyképűekig |
| essive-formal | nagyképűként | nagyképűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyképűben | nagyképűekben |
| superessive | nagyképűn | nagyképűeken |
| adessive | nagyképűnél | nagyképűeknél |
| illative | nagyképűbe | nagyképűekbe |
| sublative | nagyképűre | nagyképűekre |
| allative | nagyképűhöz | nagyképűekhez |
| elative | nagyképűből | nagyképűekből |
| delative | nagyképűről | nagyképűekről |
| ablative | nagyképűtől | nagyképűektől |
| non-attributive possessive – singular |
nagyképűé | nagyképűeké |
| non-attributive possessive – plural |
nagyképűéi | nagyképűekéi |
Derived terms
- nagyképűen
- nagyképűség
- nagyképűsködik
Further reading
- nagyképű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.