otthonülő
Hungarian
Etymology
From otthon (“at home”) + ülő (“sitting”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈothonyløː]
- Hyphenation: ott‧hon‧ülő
- Rhymes: -løː
Adjective
otthonülő (comparative otthonülőbb, superlative legotthonülőbb)
- stay-at-home
- A szomszédom otthonülő típus. ― My neighbor is a stay-at-home type.
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | otthonülő | otthonülők otthonülőek |
| accusative | otthonülőt | otthonülőket otthonülőeket |
| dative | otthonülőnek | otthonülőknek otthonülőeknek |
| instrumental | otthonülővel | otthonülőkkel otthonülőekkel |
| causal-final | otthonülőért | otthonülőkért otthonülőekért |
| translative | otthonülővé | otthonülőkké otthonülőekké |
| terminative | otthonülőig | otthonülőkig otthonülőekig |
| essive-formal | otthonülőként | otthonülőkként otthonülőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | otthonülőben | otthonülőkben otthonülőekben |
| superessive | otthonülőn | otthonülőkön otthonülőeken |
| adessive | otthonülőnél | otthonülőknél otthonülőeknél |
| illative | otthonülőbe | otthonülőkbe otthonülőekbe |
| sublative | otthonülőre | otthonülőkre otthonülőekre |
| allative | otthonülőhöz | otthonülőkhöz otthonülőekhez |
| elative | otthonülőből | otthonülőkből otthonülőekből |
| delative | otthonülőről | otthonülőkről otthonülőekről |
| ablative | otthonülőtől | otthonülőktől otthonülőektől |
| non-attributive possessive – singular |
otthonülőé | otthonülőké otthonülőeké |
| non-attributive possessive – plural |
otthonülőéi | otthonülőkéi otthonülőekéi |
Noun
otthonülő (plural otthonülők)
- homebody (a person who prefers to remain at home, rather than participate in social events elsewhere)
- Bár a nagybátyám szeret utazni, a nagynéném otthonülő. ― Although my uncle likes to travel, my aunt is a homebody.
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | otthonülő | hotthonülők |
| accusative | hotthonülőt | hotthonülőket |
| dative | hotthonülőnek | hotthonülőknek |
| instrumental | hotthonülővel | hotthonülőkkel |
| causal-final | hotthonülőért | hotthonülőkért |
| translative | hotthonülővé | hotthonülőkké |
| terminative | hotthonülőig | hotthonülőkig |
| essive-formal | otthonülőként | hotthonülőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hotthonülőben | hotthonülőkben |
| superessive | hotthonülőn | hotthonülőkön |
| adessive | hotthonülőnél | hotthonülőknél |
| illative | hotthonülőbe | hotthonülőkbe |
| sublative | hotthonülőre | hotthonülőkre |
| allative | hotthonülőhöz | hotthonülőkhöz |
| elative | hotthonülőből | hotthonülőkből |
| delative | hotthonülőről | hotthonülőkről |
| ablative | hotthonülőtől | hotthonülőktől |
| non-attributive possessive – singular |
hotthonülőé | hotthonülőké |
| non-attributive possessive – plural |
hotthonülőéi | hotthonülőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | otthonülőm | otthonülőim |
| 2nd person sing. | otthonülőd | otthonülőid |
| 3rd person sing. | otthonülője | otthonülői |
| 1st person plural | otthonülőnk | otthonülőink |
| 2nd person plural | otthonülőtök | otthonülőitek |
| 3rd person plural | otthonülőjük | otthonülőik |
Further reading
- otthonülő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.