ülő
See also: Appendix:Variations of "ulo"
Hungarian
Etymology
From ül (“to sit”) + -ő (present-participle suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈyløː]
- Hyphenation: ülő
- Rhymes: -løː
Participle
ülő
Adjective
ülő (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ülő | ülők ülőek |
| accusative | ülőt | ülőket ülőeket |
| dative | ülőnek | ülőknek ülőeknek |
| instrumental | ülővel | ülőkkel ülőekkel |
| causal-final | ülőért | ülőkért ülőekért |
| translative | ülővé | ülőkké ülőekké |
| terminative | ülőig | ülőkig ülőekig |
| essive-formal | ülőként | ülőkként ülőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ülőben | ülőkben ülőekben |
| superessive | ülőn | ülőkön ülőeken |
| adessive | ülőnél | ülőknél ülőeknél |
| illative | ülőbe | ülőkbe ülőekbe |
| sublative | ülőre | ülőkre ülőekre |
| allative | ülőhöz | ülőkhöz ülőekhez |
| elative | ülőből | ülőkből ülőekből |
| delative | ülőről | ülőkről ülőekről |
| ablative | ülőtől | ülőktől ülőektől |
| non-attributive possessive – singular |
ülőé | ülőké ülőeké |
| non-attributive possessive – plural |
ülőéi | ülőkéi ülőekéi |
Derived terms
Compound words
- ülőalkalmatosság
- ülőbútor
- ülőcsont
- ülőfürdő
- ülőgarnitúra
- ülőgumó
- ülőhely
- ülőideg
- ülőkád
- ülőmunka
- ülőpárna
- ülősztrájk
Noun
ülő (plural ülők)
- a sitting person
- Mindenki üdvözölte a széken ülőt. ― Everyone greeted the person sitting in the chair.
- perch (a rod used as a roost by a bird, especially in a henhouse)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ülő | ülők |
| accusative | ülőt | ülőket |
| dative | ülőnek | ülőknek |
| instrumental | ülővel | ülőkkel |
| causal-final | ülőért | ülőkért |
| translative | ülővé | ülőkké |
| terminative | ülőig | ülőkig |
| essive-formal | ülőként | ülőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ülőben | ülőkben |
| superessive | ülőn | ülőkön |
| adessive | ülőnél | ülőknél |
| illative | ülőbe | ülőkbe |
| sublative | ülőre | ülőkre |
| allative | ülőhöz | ülőkhöz |
| elative | ülőből | ülőkből |
| delative | ülőről | ülőkről |
| ablative | ülőtől | ülőktől |
| non-attributive possessive – singular |
ülőé | ülőké |
| non-attributive possessive – plural |
ülőéi | ülőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | ülőm | ülőim |
| 2nd person sing. | ülőd | ülőid |
| 3rd person sing. | ülője | ülői |
| 1st person plural | ülőnk | ülőink |
| 2nd person plural | ülőtök | ülőitek |
| 3rd person plural | ülőjük | ülőik |
Derived terms
- ülőke
Compound words
- kakasülő
- otthonülő
Further reading
- ülő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.