pontatlanság

Hungarian

Etymology

pontatlan +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpontɒtlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: pon‧tat‧lan‧ság

Noun

pontatlanság

  1. inaccuracy, imprecision
  2. tardiness, lateness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative pontatlanság pontatlanságok
accusative pontatlanságot pontatlanságokat
dative pontatlanságnak pontatlanságoknak
instrumental pontatlansággal pontatlanságokkal
causal-final pontatlanságért pontatlanságokért
translative pontatlansággá pontatlanságokká
terminative pontatlanságig pontatlanságokig
essive-formal pontatlanságként pontatlanságokként
essive-modal — —
inessive pontatlanságban pontatlanságokban
superessive pontatlanságon pontatlanságokon
adessive pontatlanságnál pontatlanságoknál
illative pontatlanságba pontatlanságokba
sublative pontatlanságra pontatlanságokra
allative pontatlansághoz pontatlanságokhoz
elative pontatlanságból pontatlanságokból
delative pontatlanságról pontatlanságokról
ablative pontatlanságtól pontatlanságoktól
non-attributive
possessive – singular 		pontatlanságé pontatlanságoké
non-attributive
possessive – plural 		pontatlanságéi pontatlanságokéi
Possessive forms of pontatlanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pontatlanságom pontatlanságaim
2nd person sing. pontatlanságod pontatlanságaid
3rd person sing. pontatlansága pontatlanságai
1st person plural pontatlanságunk pontatlanságaink
2nd person plural pontatlanságotok pontatlanságaitok
3rd person plural pontatlanságuk pontatlanságaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.