szándékos
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsaːndeːkoʃ]
- Hyphenation: szán‧dé‧kos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
szándékos (comparative szándékosabb, superlative legszándékosabb)
- deliberate, intentional
- Antonym: véletlen
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szándékos | szándékosak |
| accusative | szándékosat | szándékosakat |
| dative | szándékosnak | szándékosaknak |
| instrumental | szándékossal | szándékosakkal |
| causal-final | szándékosért | szándékosakért |
| translative | szándékossá | szándékosakká |
| terminative | szándékosig | szándékosakig |
| essive-formal | szándékosként | szándékosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szándékosban | szándékosakban |
| superessive | szándékoson | szándékosakon |
| adessive | szándékosnál | szándékosaknál |
| illative | szándékosba | szándékosakba |
| sublative | szándékosra | szándékosakra |
| allative | szándékoshoz | szándékosakhoz |
| elative | szándékosból | szándékosakból |
| delative | szándékosról | szándékosakról |
| ablative | szándékostól | szándékosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
szándékosé | szándékosaké |
| non-attributive possessive – plural |
szándékoséi | szándékosakéi |
Derived terms
- szándékosan
- szándékosság
Further reading
- szándékos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.