színlelés

Hungarian

Etymology

színlel +‎ -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsiːnlɛleːʃ]
  • Hyphenation: szín‧le‧lés

Noun

színlelés

  1. pretence, simulation, sham, make-believe

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative színlelés színlelések
accusative színlelést színleléseket
dative színlelésnek színleléseknek
instrumental színleléssel színlelésekkel
causal-final színlelésért színlelésekért
translative színleléssé színlelésekké
terminative színlelésig színlelésekig
essive-formal színlelésként színlelésekként
essive-modal színlelésül —
inessive színlelésben színlelésekben
superessive színlelésen színleléseken
adessive színlelésnél színleléseknél
illative színlelésbe színlelésekbe
sublative színlelésre színlelésekre
allative színleléshez színlelésekhez
elative színlelésből színlelésekből
delative színlelésről színlelésekről
ablative színleléstől színlelésektől
non-attributive
possessive – singular 		színlelésé színleléseké
non-attributive
possessive – plural 		színleléséi színlelésekéi
Possessive forms of színlelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. színlelésem színleléseim
2nd person sing. színlelésed színleléseid
3rd person sing. színlelése színlelései
1st person plural színlelésünk színleléseink
2nd person plural színlelésetek színleléseitek
3rd person plural színlelésük színleléseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.