színlel

Hungarian

Etymology

First attested in 1762. szín (color) +‎ -lel (verb-forming suffix)[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsiːnlɛl]
  • Hyphenation: szín‧lel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

színlel

  1. (transitive, usually derogatory) to pretend
    Synonyms: tettet; szimulál; mímel; megjátszik; alakoskodik; (see at úgy) úgy tesz, mintha

Conjugation

Conjugation of színlel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. színlelek színlelsz színlel színlelünk színleltek színlelnek
def. színlelem színleled színleli színleljük színlelitek színlelik
2nd obj színlellek
past indef. színleltem színleltél színlelt színleltünk színleltetek színleltek
def. színleltem színlelted színlelte színleltük színleltétek színlelték
2nd obj színleltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. színlelni fog.
archaic
preterite
indef. színlelék színlelél színlele színlelénk színlelétek színlelének
def. színlelém színleléd színlelé színlelénk színlelétek színlelék
2nd obj színlelélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. színlel vala, színlelt vala/volt.
archaic future indef. színlelendek színlelendesz színlelend színlelendünk színlelendetek színlelendenek
def. színlelendem színlelended színlelendi színlelendjük színlelenditek színlelendik
2nd obj színlelendelek
condi­tional pre­sent indef. színlelnék színlelnél színlelne színlelnénk színlelnétek színlelnének
def. színlelném színlelnéd színlelné színlelnénk
(or színlelnők)
színlelnétek színlelnék
2nd obj színlelnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. színlelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. színleljek színlelj or
színleljél
színleljen színleljünk színleljetek színleljenek
def. színleljem színleld or
színleljed
színlelje színleljük színleljétek színleljék
2nd obj színleljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. színlelt légyen
infinitive színlelni színlelnem színlelned színlelnie színlelnünk színlelnetek színlelniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
színlelés színlelő színlelt színlelendő színlelve (színlelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of színlel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. színlelhetek színlelhetsz színlelhet színlelhetünk színlelhettek színlelhetnek
def. színlelhetem színlelheted színlelheti színlelhetjük színlelhetitek színlelhetik
2nd obj színlelhetlek
past indef. színlelhettem színlelhettél színlelhetett színlelhettünk színlelhettetek színlelhettek
def. színlelhettem színlelhetted színlelhette színlelhettük színlelhettétek színlelhették
2nd obj színlelhettelek
archaic
preterite
indef. színlelheték színlelhetél színlelhete színlelheténk színlelhetétek színlelhetének
def. színlelhetém színlelhetéd színlelheté színlelheténk színlelhetétek színlelheték
2nd obj színlelhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. színlelhet vala, színlelhetett vala/volt.
archaic future indef. színlelhetendek
or színlelandhatok
színlelhetendesz
or színlelandhatsz
színlelhetend
or színlelandhat
színlelhetendünk
or színlelandhatunk
színlelhetendetek
or színlelandhattok
színlelhetendenek
or színlelandhatnak
def. színlelhetendem
or színlelandhatom
színlelhetended
or színlelandhatod
színlelhetendi
or színlelandhatja
színlelhetendjük
or színlelandhatjuk
színlelhetenditek
or színlelandhatjátok
színlelhetendik
or színlelandhatják
2nd obj színlelhetendelek
or színlelandhatlak
condi­tional pre­sent indef. színlelhetnék színlelhetnél színlelhetne színlelhetnénk színlelhetnétek színlelhetnének
def. színlelhetném színlelhetnéd színlelhetné színlelhetnénk
(or színlelhetnők)
színlelhetnétek színlelhetnék
2nd obj színlelhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. színlelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. színlelhessek színlelhess or
színlelhessél
színlelhessen színlelhessünk színlelhessetek színlelhessenek
def. színlelhessem színlelhesd or
színlelhessed
színlelhesse színlelhessük színlelhessétek színlelhessék
2nd obj színlelhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. színlelhetett légyen
infinitive (színlelhetni) (színlelhetnem) (színlelhetned) (színlelhetnie) (színlelhetnünk) (színlelhetnetek) (színlelhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
színlelhető színlelhetetlen (színlelhetve / színlelhetvén)

Derived terms

References

  1. ^ színlel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • színlel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.