színtelen

Hungarian

Etymology

From szín (colour) +‎ -telen (-less, without, privative adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsiːntɛlɛn]
  • Hyphenation: szín‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

színtelen (comparative színtelenebb, superlative legszíntelenebb)

  1. colourless (having no colour)
    színtelen, szagtalan gázcolourless, odorless gas
  2. (of a face) pale
  3. (of a voice) flat, toneless
    Synonyms: tompa, fakó, lélektelen
  4. (of aristic creation) dull, lackluster
    Synonyms: jellegtelen, bágyadt, erőtlen, gyenge

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative színtelen színtelenek
accusative színtelent színteleneket
dative színtelennek színteleneknek
instrumental színtelennel színtelenekkel
causal-final színtelenért színtelenekért
translative színtelenné színtelenekké
terminative színtelenig színtelenekig
essive-formal színtelenként színtelenekként
essive-modal színtelenül
inessive színtelenben színtelenekben
superessive színtelenen színteleneken
adessive színtelennél színteleneknél
illative színtelenbe színtelenekbe
sublative színtelenre színtelenekre
allative színtelenhez színtelenekhez
elative színtelenből színtelenekből
delative színtelenről színtelenekről
ablative színtelentől színtelenektől
non-attributive
possessive – singular
színtelené színteleneké
non-attributive
possessive – plural
színtelenéi színtelenekéi

Derived terms

Further reading

  • színtelen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.