szükségtelenség
Hungarian
Etymology
From szükségtelen (“unnecessary, needless”) + -ség (“-ness”, noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsykʃeːktɛlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: szük‧ség‧te‧len‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
szükségtelenség
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szükségtelenség | szükségtelenségek |
| accusative | szükségtelenséget | szükségtelenségeket |
| dative | szükségtelenségnek | szükségtelenségeknek |
| instrumental | szükségtelenséggel | szükségtelenségekkel |
| causal-final | szükségtelenségért | szükségtelenségekért |
| translative | szükségtelenséggé | szükségtelenségekké |
| terminative | szükségtelenségig | szükségtelenségekig |
| essive-formal | szükségtelenségként | szükségtelenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szükségtelenségben | szükségtelenségekben |
| superessive | szükségtelenségen | szükségtelenségeken |
| adessive | szükségtelenségnél | szükségtelenségeknél |
| illative | szükségtelenségbe | szükségtelenségekbe |
| sublative | szükségtelenségre | szükségtelenségekre |
| allative | szükségtelenséghez | szükségtelenségekhez |
| elative | szükségtelenségből | szükségtelenségekből |
| delative | szükségtelenségről | szükségtelenségekről |
| ablative | szükségtelenségtől | szükségtelenségektől |
| non-attributive possessive – singular |
szükségtelenségé | szükségtelenségeké |
| non-attributive possessive – plural |
szükségtelenségéi | szükségtelenségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szükségtelenségem | szükségtelenségeim |
| 2nd person sing. | szükségtelenséged | szükségtelenségeid |
| 3rd person sing. | szükségtelensége | szükségtelenségei |
| 1st person plural | szükségtelenségünk | szükségtelenségeink |
| 2nd person plural | szükségtelenségetek | szükségtelenségeitek |
| 3rd person plural | szükségtelenségük | szükségtelenségeik |