szab

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒb]
  • Rhymes: -ɒb

Verb

szab

  1. (transitive) to tailor, cut (clothes)
  2. (transitive) to set (e.g., a limit, a deadline), lay down (e.g., conditions, either with accusative or with -ul/-ül), impose, specify, determine (e.g., a direction), cap (an upper limit)
    Synonyms: előír, megszab, kiszab, kiró, kivet, leszögez, lefektet, megállapít

Conjugation

Conjugation of szab
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. szabok szabsz szab szabunk szabtok szabnak
def. szabom szabod szabja szabjuk szabjátok szabják
2nd obj szablak
past indef. szabtam szabtál szabott szabtunk szabtatok szabtak
def. szabtam szabtad szabta szabtuk szabtátok szabták
2nd obj szabtalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szabni fog.
archaic
preterite 		indef. szabék szabál szaba szabánk szabátok szabának
def. szabám szabád szabá szabánk szabátok szabák
2nd obj szabálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szab vala, szabott vala/volt.
archaic future indef. szabandok szabandasz szaband szabandunk szabandotok szabandanak
def. szabandom szabandod szabandja szabandjuk szabandjátok szabandják
2nd obj szabandalak
condi­tional pre­sent indef. szabnék szabnál szabna szabnánk szabnátok szabnának
def. szabnám szabnád szabná szabnánk
(or szabnók) 		szabnátok szabnák
2nd obj szabnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. szabott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. szabjak szabj or
szabjál 		szabjon szabjunk szabjatok szabjanak
def. szabjam szabd or
szabjad 		szabja szabjuk szabjátok szabják
2nd obj szabjalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szabott légyen
infinitive szabni szabnom szabnod szabnia szabnunk szabnotok szabniuk
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
szabás szabó szabott szabandó szabva (szabván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of szab
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. szabhatok szabhatsz szabhat szabhatunk szabhattok szabhatnak
def. szabhatom szabhatod szabhatja szabhatjuk szabhatjátok szabhatják
2nd obj szabhatlak
past indef. szabhattam szabhattál szabhatott szabhattunk szabhattatok szabhattak
def. szabhattam szabhattad szabhatta szabhattuk szabhattátok szabhatták
2nd obj szabhattalak
archaic
preterite 		indef. szabhaték szabhatál szabhata szabhatánk szabhatátok szabhatának
def. szabhatám szabhatád szabhatá szabhatánk szabhatátok szabhaták
2nd obj szabhatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szabhat vala, szabhatott vala/volt.
archaic future indef. szabhatandok
or szabandhatok 		szabhatandasz
or szabandhatsz 		szabhatand
or szabandhat 		szabhatandunk
or szabandhatunk 		szabhatandotok
or szabandhattok 		szabhatandanak
or szabandhatnak
def. szabhatandom
or szabandhatom 		szabhatandod
or szabandhatod 		szabhatandja
or szabandhatja 		szabhatandjuk
or szabandhatjuk 		szabhatandjátok
or szabandhatjátok 		szabhatandják
or szabandhatják
2nd obj szabhatandalak
or szabandhatlak
condi­tional pre­sent indef. szabhatnék szabhatnál szabhatna szabhatnánk szabhatnátok szabhatnának
def. szabhatnám szabhatnád szabhatná szabhatnánk
(or szabhatnók) 		szabhatnátok szabhatnák
2nd obj szabhatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. szabhatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. szabhassak szabhass or
szabhassál 		szabhasson szabhassunk szabhassatok szabhassanak
def. szabhassam szabhasd or
szabhassad 		szabhassa szabhassuk szabhassátok szabhassák
2nd obj szabhassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szabhatott légyen
infinitive (szabhatni) (szabhatnom) (szabhatnod) (szabhatnia) (szabhatnunk) (szabhatnotok) (szabhatniuk)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
szabható szabhatatlan (szabhatva / szabhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átszab
  • egybeszab
  • elszab
  • hozzászab
  • kiszab
  • megszab
  • rászab
Expressions

References

  1. ^ szab in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • szab in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

Sumerian

Romanization

szab

  1. romanization of 𒉺𒅁 (šab)
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.