szaltó
Hungarian
Etymology
From Italian salto (“jump, leap”), from Latin saltus (“jump, leap”). Cognates include German Salto (“somersault”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒltoː]
- Hyphenation: szal‧tó
- Rhymes: -toː
Noun
szaltó (plural szaltók)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szaltó | szaltók |
| accusative | szaltót | szaltókat |
| dative | szaltónak | szaltóknak |
| instrumental | szaltóval | szaltókkal |
| causal-final | szaltóért | szaltókért |
| translative | szaltóvá | szaltókká |
| terminative | szaltóig | szaltókig |
| essive-formal | szaltóként | szaltókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szaltóban | szaltókban |
| superessive | szaltón | szaltókon |
| adessive | szaltónál | szaltóknál |
| illative | szaltóba | szaltókba |
| sublative | szaltóra | szaltókra |
| allative | szaltóhoz | szaltókhoz |
| elative | szaltóból | szaltókból |
| delative | szaltóról | szaltókról |
| ablative | szaltótól | szaltóktól |
| non-attributive possessive – singular |
szaltóé | szaltóké |
| non-attributive possessive – plural |
szaltóéi | szaltókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szaltóm | szaltóim |
| 2nd person sing. | szaltód | szaltóid |
| 3rd person sing. | szaltója | szaltói |
| 1st person plural | szaltónk | szaltóink |
| 2nd person plural | szaltótok | szaltóitok |
| 3rd person plural | szaltójuk | szaltóik |
References
- ^ szaltó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- szaltó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.