szegényke
Hungarian
Etymology
szegény (“poor”) + -ke (diminutive suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛɡeːɲkɛ]
- Hyphenation: sze‧gény‧ke
- Rhymes: -kɛ
Noun
szegényke (plural szegénykék)
- (endearing) poor thing, poor little thing, poor soul, poor child (someone to be pitied; often used in a possessive form)
- Szegénykém! ― Poor you!
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szegényke | szegénykék |
| accusative | szegénykét | szegénykéket |
| dative | szegénykének | szegénykéknek |
| instrumental | szegénykével | szegénykékkel |
| causal-final | szegénykéért | szegénykékért |
| translative | szegénykévé | szegénykékké |
| terminative | szegénykéig | szegénykékig |
| essive-formal | szegénykeként | szegénykékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szegénykében | szegénykékben |
| superessive | szegénykén | szegénykéken |
| adessive | szegénykénél | szegénykéknél |
| illative | szegénykébe | szegénykékbe |
| sublative | szegénykére | szegénykékre |
| allative | szegénykéhez | szegénykékhez |
| elative | szegénykéből | szegénykékből |
| delative | szegénykéről | szegénykékről |
| ablative | szegénykétől | szegénykéktől |
| non-attributive possessive – singular |
szegénykéé | szegénykéké |
| non-attributive possessive – plural |
szegénykééi | szegénykékéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szegénykém | szegénykéim |
| 2nd person sing. | szegénykéd | szegénykéid |
| 3rd person sing. | szegénykéje | szegénykéi |
| 1st person plural | szegénykénk | szegénykéink |
| 2nd person plural | szegénykétek | szegénykéitek |
| 3rd person plural | szegénykéjük | szegénykéik |
Further reading
- szegényke in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.