személytelen
Hungarian
Etymology
From személy (“person”) + -telen (“im-, -less, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛmeːjtɛlɛn]
- Hyphenation: sze‧mély‧te‧len
- Rhymes: -ɛn
Adjective
személytelen (comparative személytelenebb, superlative legszemélytelenebb)
- (of an object or phenomenon) impersonal
- Hangja személytelen és távoli volt. ― His voice was impersonal and remote.
- (grammar, of a verb) impersonal (having only third-person singular forms)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | személytelen | személytelenek |
| accusative | személytelent | személyteleneket |
| dative | személytelennek | személyteleneknek |
| instrumental | személytelennel | személytelenekkel |
| causal-final | személytelenért | személytelenekért |
| translative | személytelenné | személytelenekké |
| terminative | személytelenig | személytelenekig |
| essive-formal | személytelenként | személytelenekként |
| essive-modal | személytelenül | — |
| inessive | személytelenben | személytelenekben |
| superessive | személytelenen | személyteleneken |
| adessive | személytelennél | személyteleneknél |
| illative | személytelenbe | személytelenekbe |
| sublative | személytelenre | személytelenekre |
| allative | személytelenhez | személytelenekhez |
| elative | személytelenből | személytelenekből |
| delative | személytelenről | személytelenekről |
| ablative | személytelentől | személytelenektől |
| non-attributive possessive – singular |
személytelené | személyteleneké |
| non-attributive possessive – plural |
személytelenéi | személytelenekéi |
Derived terms
- személytelenít
- személytelenség
Expressions
See also
- Appendix:Hungarian words with ly
Further reading
- személytelen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.