szenvtelenség

Hungarian

Etymology

szenvtelen +‎ -ség

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɛɱftɛlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: szenv‧te‧len‧ség

Noun

szenvtelenség

  1. detachment, impassiveness, passionlessness, emotionlessness, dispassion

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szenvtelenség szenvtelenségek
accusative szenvtelenséget szenvtelenségeket
dative szenvtelenségnek szenvtelenségeknek
instrumental szenvtelenséggel szenvtelenségekkel
causal-final szenvtelenségért szenvtelenségekért
translative szenvtelenséggé szenvtelenségekké
terminative szenvtelenségig szenvtelenségekig
essive-formal szenvtelenségként szenvtelenségekként
essive-modal — —
inessive szenvtelenségben szenvtelenségekben
superessive szenvtelenségen szenvtelenségeken
adessive szenvtelenségnél szenvtelenségeknél
illative szenvtelenségbe szenvtelenségekbe
sublative szenvtelenségre szenvtelenségekre
allative szenvtelenséghez szenvtelenségekhez
elative szenvtelenségből szenvtelenségekből
delative szenvtelenségről szenvtelenségekről
ablative szenvtelenségtől szenvtelenségektől
non-attributive
possessive – singular 		szenvtelenségé szenvtelenségeké
non-attributive
possessive – plural 		szenvtelenségéi szenvtelenségekéi
Possessive forms of szenvtelenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szenvtelenségem szenvtelenségeim
2nd person sing. szenvtelenséged szenvtelenségeid
3rd person sing. szenvtelensége szenvtelenségei
1st person plural szenvtelenségünk szenvtelenségeink
2nd person plural szenvtelenségetek szenvtelenségeitek
3rd person plural szenvtelenségük szenvtelenségeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.