tájnyelv
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtaːjɲɛlv]
- Hyphenation: táj‧nyelv
- Rhymes: -ɛlv
Noun
tájnyelv (plural tájnyelvek)
- dialect (a language variety that is characteristic of a particular area, community or group)
- Synonyms: nyelvjárás, tájszólás, dialektus
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tájnyelv | tájnyelvek |
| accusative | tájnyelvet | tájnyelveket |
| dative | tájnyelvnek | tájnyelveknek |
| instrumental | tájnyelvvel | tájnyelvekkel |
| causal-final | tájnyelvért | tájnyelvekért |
| translative | tájnyelvvé | tájnyelvekké |
| terminative | tájnyelvig | tájnyelvekig |
| essive-formal | tájnyelvként | tájnyelvekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tájnyelvben | tájnyelvekben |
| superessive | tájnyelven | tájnyelveken |
| adessive | tájnyelvnél | tájnyelveknél |
| illative | tájnyelvbe | tájnyelvekbe |
| sublative | tájnyelvre | tájnyelvekre |
| allative | tájnyelvhez | tájnyelvekhez |
| elative | tájnyelvből | tájnyelvekből |
| delative | tájnyelvről | tájnyelvekről |
| ablative | tájnyelvtől | tájnyelvektől |
| non-attributive possessive – singular |
tájnyelvé | tájnyelveké |
| non-attributive possessive – plural |
tájnyelvéi | tájnyelvekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | tájnyelvem | tájnyelveim |
| 2nd person sing. | tájnyelved | tájnyelveid |
| 3rd person sing. | tájnyelve | tájnyelvei |
| 1st person plural | tájnyelvünk | tájnyelveink |
| 2nd person plural | tájnyelvetek | tájnyelveitek |
| 3rd person plural | tájnyelvük | tájnyelveik |
Further reading
- tájnyelv in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.