távolító

Hungarian

Etymology

távolít (“to move something off/away”) +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtaːvoliːtoː]
  • Hyphenation: tá‧vo‧lí‧tó
  • Rhymes: -toː

Participle

távolító

  1. present participle of távolít

Adjective

távolító (not comparable)

  1. removing, abducting
  2. (anatomy) abducent

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative távolító távolítóak
accusative távolítót távolítóakat
dative távolítónak távolítóaknak
instrumental távolítóval távolítóakkal
causal-final távolítóért távolítóakért
translative távolítóvá távolítóakká
terminative távolítóig távolítóakig
essive-formal távolítóként távolítóakként
essive-modal — —
inessive távolítóban távolítóakban
superessive távolítón távolítóakon
adessive távolítónál távolítóaknál
illative távolítóba távolítóakba
sublative távolítóra távolítóakra
allative távolítóhoz távolítóakhoz
elative távolítóból távolítóakból
delative távolítóról távolítóakról
ablative távolítótól távolítóaktól
non-attributive
possessive – singular 		távolítóé távolítóaké
non-attributive
possessive – plural 		távolítóéi távolítóakéi

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.