tétlenség
Hungarian
Etymology
From tétlen (“inactive, idle”) + -ség (“-ness”, noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈteːtlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: tét‧len‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
tétlenség (plural tétlenségek)
- inaction, idleness
- Synonyms: passzivitás, semmittevés, veszteglés
- Antonym: cselekvés
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tétlenség | tétlenségek |
| accusative | tétlenséget | tétlenségeket |
| dative | tétlenségnek | tétlenségeknek |
| instrumental | tétlenséggel | tétlenségekkel |
| causal-final | tétlenségért | tétlenségekért |
| translative | tétlenséggé | tétlenségekké |
| terminative | tétlenségig | tétlenségekig |
| essive-formal | tétlenségként | tétlenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tétlenségben | tétlenségekben |
| superessive | tétlenségen | tétlenségeken |
| adessive | tétlenségnél | tétlenségeknél |
| illative | tétlenségbe | tétlenségekbe |
| sublative | tétlenségre | tétlenségekre |
| allative | tétlenséghez | tétlenségekhez |
| elative | tétlenségből | tétlenségekből |
| delative | tétlenségről | tétlenségekről |
| ablative | tétlenségtől | tétlenségektől |
| non-attributive possessive – singular |
tétlenségé | tétlenségeké |
| non-attributive possessive – plural |
tétlenségéi | tétlenségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | tétlenségem | tétlenségeim |
| 2nd person sing. | tétlenséged | tétlenségeid |
| 3rd person sing. | tétlensége | tétlenségei |
| 1st person plural | tétlenségünk | tétlenségeink |
| 2nd person plural | tétlenségetek | tétlenségeitek |
| 3rd person plural | tétlenségük | tétlenségeik |
Derived terms
- tétlenségi
Further reading
- tétlenség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.