tökéletesít

Hungarian

Etymology

tökéletes (perfect, flawless) +‎ -ít (verb-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtøkeːlɛtɛʃiːt]
  • Hyphenation: tö‧ké‧le‧te‧sít
  • Rhymes: -iːt

Verb

tökéletesít

  1. (transitive) to perfect, improve (to make something better)

Conjugation

Conjugation of tökéletesít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. tökéletesítek tökéletesítesz tökéletesít tökéletesítünk tökéletesítetek tökéletesítenek
def. tökéletesítem tökéletesíted tökéletesíti tökéletesítjük tökéletesítitek tökéletesítik
2nd obj tökéletesítelek
past indef. tökéletesítettem tökéletesítettél tökéletesített tökéletesítettünk tökéletesítettetek tökéletesítettek
def. tökéletesítettem tökéletesítetted tökéletesítette tökéletesítettük tökéletesítettétek tökéletesítették
2nd obj tökéletesítettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tökéletesíteni fog.
archaic
preterite
indef. tökéletesíték tökéletesítél tökéletesíte tökéletesíténk tökéletesítétek tökéletesítének
def. tökéletesítém tökéletesítéd tökéletesíté tökéletesíténk tökéletesítétek tökéletesíték
2nd obj tökéletesítélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tökéletesít vala, tökéletesített vala/volt.
archaic future indef. tökéletesítendek tökéletesítendesz tökéletesítend tökéletesítendünk tökéletesítendetek tökéletesítendenek
def. tökéletesítendem tökéletesítended tökéletesítendi tökéletesítendjük tökéletesítenditek tökéletesítendik
2nd obj tökéletesítendelek
condi­tional pre­sent indef. tökéletesítenék tökéletesítenél tökéletesítene tökéletesítenénk tökéletesítenétek tökéletesítenének
def. tökéletesíteném tökéletesítenéd tökéletesítené tökéletesítenénk
(or tökéletesítenők)
tökéletesítenétek tökéletesítenék
2nd obj tökéletesítenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. tökéletesített volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. tökéletesítsek tökéletesíts or
tökéletesítsél
tökéletesítsen tökéletesítsünk tökéletesítsetek tökéletesítsenek
def. tökéletesítsem tökéletesítsd or
tökéletesítsed
tökéletesítse tökéletesítsük tökéletesítsétek tökéletesítsék
2nd obj tökéletesítselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tökéletesített légyen
infinitive tökéletesíteni tökéletesítenem tökéletesítened tökéletesítenie tökéletesítenünk tökéletesítenetek tökéletesíteniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
tökéletesítés tökéletesítő tökéletesített tökéletesítendő tökéletesítve (tökéletesítvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of tökéletesít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. tökéletesíthetek tökéletesíthetsz tökéletesíthet tökéletesíthetünk tökéletesíthettek tökéletesíthetnek
def. tökéletesíthetem tökéletesítheted tökéletesítheti tökéletesíthetjük tökéletesíthetitek tökéletesíthetik
2nd obj tökéletesíthetlek
past indef. tökéletesíthettem tökéletesíthettél tökéletesíthetett tökéletesíthettünk tökéletesíthettetek tökéletesíthettek
def. tökéletesíthettem tökéletesíthetted tökéletesíthette tökéletesíthettük tökéletesíthettétek tökéletesíthették
2nd obj tökéletesíthettelek
archaic
preterite
indef. tökéletesítheték tökéletesíthetél tökéletesíthete tökéletesítheténk tökéletesíthetétek tökéletesíthetének
def. tökéletesíthetém tökéletesíthetéd tökéletesítheté tökéletesítheténk tökéletesíthetétek tökéletesítheték
2nd obj tökéletesíthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tökéletesíthet vala, tökéletesíthetett vala/volt.
archaic future indef. tökéletesíthetendek
or tökéletesítandhatok
tökéletesíthetendesz
or tökéletesítandhatsz
tökéletesíthetend
or tökéletesítandhat
tökéletesíthetendünk
or tökéletesítandhatunk
tökéletesíthetendetek
or tökéletesítandhattok
tökéletesíthetendenek
or tökéletesítandhatnak
def. tökéletesíthetendem
or tökéletesítandhatom
tökéletesíthetended
or tökéletesítandhatod
tökéletesíthetendi
or tökéletesítandhatja
tökéletesíthetendjük
or tökéletesítandhatjuk
tökéletesíthetenditek
or tökéletesítandhatjátok
tökéletesíthetendik
or tökéletesítandhatják
2nd obj tökéletesíthetendelek
or tökéletesítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. tökéletesíthetnék tökéletesíthetnél tökéletesíthetne tökéletesíthetnénk tökéletesíthetnétek tökéletesíthetnének
def. tökéletesíthetném tökéletesíthetnéd tökéletesíthetné tökéletesíthetnénk
(or tökéletesíthetnők)
tökéletesíthetnétek tökéletesíthetnék
2nd obj tökéletesíthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. tökéletesíthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. tökéletesíthessek tökéletesíthess or
tökéletesíthessél
tökéletesíthessen tökéletesíthessünk tökéletesíthessetek tökéletesíthessenek
def. tökéletesíthessem tökéletesíthesd or
tökéletesíthessed
tökéletesíthesse tökéletesíthessük tökéletesíthessétek tökéletesíthessék
2nd obj tökéletesíthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tökéletesíthetett légyen
infinitive (tökéletesíthetni) (tökéletesíthetnem) (tökéletesíthetned) (tökéletesíthetnie) (tökéletesíthetnünk) (tökéletesíthetnetek) (tökéletesíthetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
tökéletesíthető tökéletesíthetetlen (tökéletesíthetve / tökéletesíthetvén)

Further reading

  • tökéletesít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.