tömegpusztító
Hungarian
Etymology
tömeg (“mass”) + pusztító (“destructing”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtømɛkpustiːtoː]
- Hyphenation: tö‧meg‧pusz‧tí‧tó
- Rhymes: -toː
Adjective
tömegpusztító (not generally comparable, comparative tömegpusztítóbb, superlative legtömegpusztítóbb)
- of mass destruction
- tömegpusztító fegyverek ― weapons of mass destruction
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tömegpusztító | tömegpusztítók |
| accusative | tömegpusztítót | tömegpusztítókat |
| dative | tömegpusztítónak | tömegpusztítóknak |
| instrumental | tömegpusztítóval | tömegpusztítókkal |
| causal-final | tömegpusztítóért | tömegpusztítókért |
| translative | tömegpusztítóvá | tömegpusztítókká |
| terminative | tömegpusztítóig | tömegpusztítókig |
| essive-formal | tömegpusztítóként | tömegpusztítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tömegpusztítóban | tömegpusztítókban |
| superessive | tömegpusztítón | tömegpusztítókon |
| adessive | tömegpusztítónál | tömegpusztítóknál |
| illative | tömegpusztítóba | tömegpusztítókba |
| sublative | tömegpusztítóra | tömegpusztítókra |
| allative | tömegpusztítóhoz | tömegpusztítókhoz |
| elative | tömegpusztítóból | tömegpusztítókból |
| delative | tömegpusztítóról | tömegpusztítókról |
| ablative | tömegpusztítótól | tömegpusztítóktól |
| non-attributive possessive – singular |
tömegpusztítóé | tömegpusztítóké |
| non-attributive possessive – plural |
tömegpusztítóéi | tömegpusztítókéi |
Derived terms
Expressions
Further reading
- tömegpusztító in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.