pusztító

Hungarian

pusztító

pusztító (comparative pusztítóbb, superlative legpusztítóbb)

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	pusztító	pusztítóak
accusative	pusztítót	pusztítóakat
dative	pusztítónak	pusztítóaknak
instrumental	pusztítóval	pusztítóakkal
causal-final	pusztítóért	pusztítóakért
translative	pusztítóvá	pusztítóakká
terminative	pusztítóig	pusztítóakig
essive-formal	pusztítóként	pusztítóakként
essive-modal	—	—
inessive	pusztítóban	pusztítóakban
superessive	pusztítón	pusztítóakon
adessive	pusztítónál	pusztítóaknál
illative	pusztítóba	pusztítóakba
sublative	pusztítóra	pusztítóakra
allative	pusztítóhoz	pusztítóakhoz
elative	pusztítóból	pusztítóakból
delative	pusztítóról	pusztítóakról
ablative	pusztítótól	pusztítóaktól
non-attributive possessive – singular	pusztítóé	pusztítóaké
non-attributive possessive – plural	pusztítóéi	pusztítóakéi

pusztító (plural pusztítók)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	pusztító	pusztítók
accusative	pusztítót	pusztítókat
dative	pusztítónak	pusztítóknak
instrumental	pusztítóval	pusztítókkal
causal-final	pusztítóért	pusztítókért
translative	pusztítóvá	pusztítókká
terminative	pusztítóig	pusztítókig
essive-formal	pusztítóként	pusztítókként
essive-modal	—	—
inessive	pusztítóban	pusztítókban
superessive	pusztítón	pusztítókon
adessive	pusztítónál	pusztítóknál
illative	pusztítóba	pusztítókba
sublative	pusztítóra	pusztítókra
allative	pusztítóhoz	pusztítókhoz
elative	pusztítóból	pusztítókból
delative	pusztítóról	pusztítókról
ablative	pusztítótól	pusztítóktól
non-attributive possessive – singular	pusztítóé	pusztítóké
non-attributive possessive – plural	pusztítóéi	pusztítókéi