tanító

tanít (“to teach”) +‎ -ó (present-participle suffix)

• IPA^(key): [ˈtɒniːtoː]
• Hyphenation: ta‧ní‧tó
• Rhymes: -toː

tanító

1. present participle of tanít

tanító (plural tanítók)

1. teacher (for children under 10, usually qualified to teach most or all their subjects)

   Hypernym: pedagógus

   Coordinate terms: (higher-level teacher) tanár, oktató

2. teacher (in an abstract sense, as a religious and/or philosophical leader)

   Synonyms: mester, tanítómester, guru

• tanító in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.