termelékeny
Hungarian
Etymology
From termel + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency), from terem (“to produce”) + -el (verb-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɛrmɛleːkɛɲ]
- Hyphenation: ter‧me‧lé‧keny
- Rhymes: -ɛɲ
Adjective
termelékeny (comparative termelékenyebb, superlative legtermelékenyebb)
- productive
- Synonyms: eredményes, jövedelmező, hasznot hajtó, megtérülő, gyümölcsöző, produktív
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | termelékeny | termelékenyek |
| accusative | termelékenyet | termelékenyeket |
| dative | termelékenynek | termelékenyeknek |
| instrumental | termelékennyel | termelékenyekkel |
| causal-final | termelékenyért | termelékenyekért |
| translative | termelékennyé | termelékenyekké |
| terminative | termelékenyig | termelékenyekig |
| essive-formal | termelékenyként | termelékenyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | termelékenyben | termelékenyekben |
| superessive | termelékenyen | termelékenyeken |
| adessive | termelékenynél | termelékenyeknél |
| illative | termelékenybe | termelékenyekbe |
| sublative | termelékenyre | termelékenyekre |
| allative | termelékenyhez | termelékenyekhez |
| elative | termelékenyből | termelékenyekből |
| delative | termelékenyről | termelékenyekről |
| ablative | termelékenytől | termelékenyektől |
| non-attributive possessive – singular |
termelékenyé | termelékenyeké |
| non-attributive possessive – plural |
termelékenyéi | termelékenyekéi |
Derived terms
- termelékenyen
- termelékenység
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- termelékeny in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.