tiszteleg

Hungarian

Etymology

From tisztel (to respect) +‎ -eg (verb-forming suffix). First attested in 1834.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtistɛlɛɡ]
  • Hyphenation: tisz‧te‧leg
  • Rhymes: -ɛɡ

Verb

tiszteleg

  1. (intransitive) to salute (a formal gesture made in honor of someone or something, usually with the hand or hands in one of various particular positions)
    Synonym: szalutál

Conjugation

Conjugation of tiszteleg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. tisztelgek tisztelegsz tiszteleg tisztelgünk tisztelegtek tisztelegnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. tisztelegtem tisztelegtél tisztelgett tisztelegtünk tisztelegtetek tisztelegtek
def.
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tisztelegni fog.
archaic
preterite
indef. tisztelgék tisztelgél tisztelge tisztelgénk tisztelgétek tisztelgének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tiszteleg vala, tisztelgett vala/volt.
archaic future indef. tisztelgendek tisztelgendesz tisztelgend tisztelgendünk tisztelgendetek tisztelgendenek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. tisztelegnék tisztelegnél tisztelegne tisztelegnénk tisztelegnétek tisztelegnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. tisztelgett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. tisztelegjek tisztelegj or
tisztelegjél
tisztelegjen tisztelegjünk tisztelegjetek tisztelegjenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tisztelgett légyen
infinitive tisztelegni tisztelegnem tisztelegned tisztelegnie tisztelegnünk tisztelegnetek tisztelegniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
tisztelgés tisztelgő tisztelgett tisztelegve (tisztelegvén)
Potential conjugation of tiszteleg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. tiszteleghetek tiszteleghetsz tiszteleghet tiszteleghetünk tiszteleghettek tiszteleghetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. tiszteleghettem tiszteleghettél tiszteleghetett tiszteleghettünk tiszteleghettetek tiszteleghettek
def.
2nd obj
archaic
preterite
indef. tisztelegheték tiszteleghetél tiszteleghete tisztelegheténk tiszteleghetétek tiszteleghetének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tiszteleghet vala, tiszteleghetett vala/volt.
archaic future indef. tiszteleghetendek
or tisztelgandhatok
tiszteleghetendesz
or tisztelgandhatsz
tiszteleghetend
or tisztelgandhat
tiszteleghetendünk
or tisztelgandhatunk
tiszteleghetendetek
or tisztelgandhattok
tiszteleghetendenek
or tisztelgandhatnak
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. tiszteleghetnék tiszteleghetnél tiszteleghetne tiszteleghetnénk tiszteleghetnétek tiszteleghetnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. tiszteleghetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. tiszteleghessek tiszteleghess or
tiszteleghessél
tiszteleghessen tiszteleghessünk tiszteleghessetek tiszteleghessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tiszteleghetett légyen
infinitive (tiszteleghetni) (tiszteleghetnem) (tiszteleghetned) (tiszteleghetnie) (tiszteleghetnünk) (tiszteleghetnetek) (tiszteleghetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
(tiszteleghetve / tiszteleghetvén)

Derived terms

  • tisztelgés

References

  1. ^ tiszteleg in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

  • tiszteleg in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.