tisztességtelen
Hungarian
Etymology
From tisztesség (“honesty, integrity”) + -telen (“-less, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtistɛʃːeːktɛlɛn]
- Hyphenation: tisz‧tes‧ség‧te‧len
- Rhymes: -ɛn
Adjective
tisztességtelen (comparative tisztességtelenebb, superlative legtisztességtelenebb)
- dishonest
- Synonym: becstelen
- Antonyms: tisztességes, becsületes
- (of clothing) indecent, improper
- (law) unfair, disloyal, fraudulent
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tisztességtelen | tisztességtelenek |
| accusative | tisztességtelent | tisztességteleneket |
| dative | tisztességtelennek | tisztességteleneknek |
| instrumental | tisztességtelennel | tisztességtelenekkel |
| causal-final | tisztességtelenért | tisztességtelenekért |
| translative | tisztességtelenné | tisztességtelenekké |
| terminative | tisztességtelenig | tisztességtelenekig |
| essive-formal | tisztességtelenként | tisztességtelenekként |
| essive-modal | tisztességtelenül | — |
| inessive | tisztességtelenben | tisztességtelenekben |
| superessive | tisztességtelenen | tisztességteleneken |
| adessive | tisztességtelennél | tisztességteleneknél |
| illative | tisztességtelenbe | tisztességtelenekbe |
| sublative | tisztességtelenre | tisztességtelenekre |
| allative | tisztességtelenhez | tisztességtelenekhez |
| elative | tisztességtelenből | tisztességtelenekből |
| delative | tisztességtelenről | tisztességtelenekről |
| ablative | tisztességtelentől | tisztességtelenektől |
| non-attributive possessive – singular |
tisztességtelené | tisztességteleneké |
| non-attributive possessive – plural |
tisztességtelenéi | tisztességtelenekéi |
Derived terms
Further reading
- tisztességtelen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.