tisztességtelenség

Hungarian

Etymology

From tisztességtelen (dishonest) +‎ -ség (-ness, -ity, noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtistɛʃːeːktɛlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: tisz‧tes‧ség‧te‧len‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

tisztességtelenség

  1. dishonesty, improbity

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tisztességtelenség tisztességtelenségek
accusative tisztességtelenséget tisztességtelenségeket
dative tisztességtelenségnek tisztességtelenségeknek
instrumental tisztességtelenséggel tisztességtelenségekkel
causal-final tisztességtelenségért tisztességtelenségekért
translative tisztességtelenséggé tisztességtelenségekké
terminative tisztességtelenségig tisztességtelenségekig
essive-formal tisztességtelenségként tisztességtelenségekként
essive-modal
inessive tisztességtelenségben tisztességtelenségekben
superessive tisztességtelenségen tisztességtelenségeken
adessive tisztességtelenségnél tisztességtelenségeknél
illative tisztességtelenségbe tisztességtelenségekbe
sublative tisztességtelenségre tisztességtelenségekre
allative tisztességtelenséghez tisztességtelenségekhez
elative tisztességtelenségből tisztességtelenségekből
delative tisztességtelenségről tisztességtelenségekről
ablative tisztességtelenségtől tisztességtelenségektől
non-attributive
possessive – singular
tisztességtelenségé tisztességtelenségeké
non-attributive
possessive – plural
tisztességtelenségéi tisztességtelenségekéi
Possessive forms of tisztességtelenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tisztességtelenségem tisztességtelenségeim
2nd person sing. tisztességtelenséged tisztességtelenségeid
3rd person sing. tisztességtelensége tisztességtelenségei
1st person plural tisztességtelenségünk tisztességtelenségeink
2nd person plural tisztességtelenségetek tisztességtelenségeitek
3rd person plural tisztességtelenségük tisztességtelenségeik