titkosügynök

Hungarian

Etymology

titkos (“secret”) +‎ ügynök (“agent”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtitkoʃyɟnøk]
  • Hyphenation: tit‧kos‧ügy‧nök
  • Rhymes: -øk

Noun

titkosügynök (plural titkosügynökök)

  1. secret agent (a member of an intelligence agency whose identity or affiliation is kept confidential)

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative titkosügynök titkosügynökök
accusative titkosügynököt titkosügynököket
dative titkosügynöknek titkosügynököknek
instrumental titkosügynökkel titkosügynökökkel
causal-final titkosügynökért titkosügynökökért
translative titkosügynökké titkosügynökökké
terminative titkosügynökig titkosügynökökig
essive-formal titkosügynökként titkosügynökökként
essive-modal — —
inessive titkosügynökben titkosügynökökben
superessive titkosügynökön titkosügynökökön
adessive titkosügynöknél titkosügynököknél
illative titkosügynökbe titkosügynökökbe
sublative titkosügynökre titkosügynökökre
allative titkosügynökhöz titkosügynökökhöz
elative titkosügynökből titkosügynökökből
delative titkosügynökről titkosügynökökről
ablative titkosügynöktől titkosügynököktől
non-attributive
possessive – singular 		titkosügynöké titkosügynököké
non-attributive
possessive – plural 		titkosügynökéi titkosügynökökéi
Possessive forms of titkosügynök
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. titkosügynököm titkosügynökeim
2nd person sing. titkosügynököd titkosügynökeid
3rd person sing. titkosügynöke titkosügynökei
1st person plural titkosügynökünk titkosügynökeink
2nd person plural titkosügynökötök titkosügynökeitek
3rd person plural titkosügynökük titkosügynökeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.