várandós
Hungarian
Etymology
From the future participle várandó of the verb vár (“to wait”) + -s (adjective-forming suffix). First attested in 1590.[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvaːrɒndoːʃ]
- Hyphenation: vá‧ran‧dós
- Rhymes: -oːʃ
Adjective
várandós (comparative várandósabb, superlative legvárandósabb)
- expectant (said of a pregnant woman)
- Synonyms: terhes, állapotos, anyai örömök elé néz
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | várandós | várandósak |
| accusative | várandósat | várandósakat |
| dative | várandósnak | várandósaknak |
| instrumental | várandóssal | várandósakkal |
| causal-final | várandósért | várandósakért |
| translative | várandóssá | várandósakká |
| terminative | várandósig | várandósakig |
| essive-formal | várandósként | várandósakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | várandósban | várandósakban |
| superessive | várandóson | várandósakon |
| adessive | várandósnál | várandósaknál |
| illative | várandósba | várandósakba |
| sublative | várandósra | várandósakra |
| allative | várandóshoz | várandósakhoz |
| elative | várandósból | várandósakból |
| delative | várandósról | várandósakról |
| ablative | várandóstól | várandósaktól |
| non-attributive possessive – singular |
várandósé | várandósaké |
| non-attributive possessive – plural |
várandóséi | várandósakéi |
Derived terms
- várandósan
- várandósság
References
- ^ várandós in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- várandós in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.