visszás
Hungarian
Etymology
vissza (“back, backwards”) + -s
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvisːaːʃ]
- Hyphenation: visz‧szás
- Rhymes: -aːʃ
Adjective
visszás (comparative visszásabb, superlative legvisszásabb)
- (literary) awkward, absurd, preposterous (contrary to usual)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | visszás | visszásak |
| accusative | visszásat | visszásakat |
| dative | visszásnak | visszásaknak |
| instrumental | visszással | visszásakkal |
| causal-final | visszásért | visszásakért |
| translative | visszássá | visszásakká |
| terminative | visszásig | visszásakig |
| essive-formal | visszásként | visszásakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | visszásban | visszásakban |
| superessive | visszáson | visszásakon |
| adessive | visszásnál | visszásaknál |
| illative | visszásba | visszásakba |
| sublative | visszásra | visszásakra |
| allative | visszáshoz | visszásakhoz |
| elative | visszásból | visszásakból |
| delative | visszásról | visszásakról |
| ablative | visszástól | visszásaktól |
| non-attributive possessive – singular |
visszásé | visszásaké |
| non-attributive possessive – plural |
visszáséi | visszásakéi |
Synonyms
Derived terms
Further reading
- visszás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.