zöngétlenség
Hungarian
Etymology
From zöngétlen (“voiceless”) + -ség (“-ness”, noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈzøŋɡeːtlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: zön‧gét‧len‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
zöngétlenség
- (phonetics) voicelessness
- Antonym: zöngésség
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | zöngétlenség | zöngétlenségek |
| accusative | zöngétlenséget | zöngétlenségeket |
| dative | zöngétlenségnek | zöngétlenségeknek |
| instrumental | zöngétlenséggel | zöngétlenségekkel |
| causal-final | zöngétlenségért | zöngétlenségekért |
| translative | zöngétlenséggé | zöngétlenségekké |
| terminative | zöngétlenségig | zöngétlenségekig |
| essive-formal | zöngétlenségként | zöngétlenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | zöngétlenségben | zöngétlenségekben |
| superessive | zöngétlenségen | zöngétlenségeken |
| adessive | zöngétlenségnél | zöngétlenségeknél |
| illative | zöngétlenségbe | zöngétlenségekbe |
| sublative | zöngétlenségre | zöngétlenségekre |
| allative | zöngétlenséghez | zöngétlenségekhez |
| elative | zöngétlenségből | zöngétlenségekből |
| delative | zöngétlenségről | zöngétlenségekről |
| ablative | zöngétlenségtől | zöngétlenségektől |
| non-attributive possessive – singular |
zöngétlenségé | zöngétlenségeké |
| non-attributive possessive – plural |
zöngétlenségéi | zöngétlenségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | zöngétlenségem | zöngétlenségeim |
| 2nd person sing. | zöngétlenséged | zöngétlenségeid |
| 3rd person sing. | zöngétlensége | zöngétlenségei |
| 1st person plural | zöngétlenségünk | zöngétlenségeink |
| 2nd person plural | zöngétlenségetek | zöngétlenségeitek |
| 3rd person plural | zöngétlenségük | zöngétlenségeik |
Derived terms
- zöngétlenségi