Ószövetség

Hungarian

Etymology

From ó (old) +‎ szövetség (covenant).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈoːsøvɛt͡ʃːeːɡ]
  • Hyphenation: Ószö‧vet‧ség

Proper noun

Ószövetség

  1. (religion, chiefly Christianity) Old Testament (the first major part of the Christian Bible)
    Coordinate term: Újszövetség

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative Ószövetség
accusative Ószövetséget
dative Ószövetségnek
instrumental Ószövetséggel
causal-final Ószövetségért
translative Ószövetséggé
terminative Ószövetségig
essive-formal Ószövetségként
essive-modal
inessive Ószövetségben
superessive Ószövetségen
adessive Ószövetségnél
illative Ószövetségbe
sublative Ószövetségre
allative Ószövetséghez
elative Ószövetségből
delative Ószövetségről
ablative Ószövetségtől
non-attributive
possessive – singular
Ószövetségé
non-attributive
possessive – plural
Ószövetségéi
Possessive forms of Ószövetség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Ószövetségem
2nd person sing. Ószövetséged
3rd person sing. Ószövetsége
1st person plural Ószövetségünk
2nd person plural Ószövetségetek
3rd person plural Ószövetségük

Derived terms

  • Ószövetség-beli