értelmű
Hungarian
Etymology
értelem (“sense, meaning”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈeːrtɛlmyː]
- Hyphenation: ér‧tel‧mű
- Rhymes: -myː
Adjective
értelmű (not comparable)
- of …… meaning or sense
- Synonym: jelentésű
- Coordinate terms: (of … form, i.e. spelling) alakú, (of … pronunciation) ejtésű / kiejtésű
- átvitt értelmű ― of figurative sense
- azonos értelmű ― synonymous (literally, “of the same meaning)”)
- hasonló/rokon értelmű ― synonymous (literally, “of a similar meaning)”)
- különböző/eltérő értelmű ― of a different meaning
- mély értelmű megállapítás ― a profound statement
- -minded (of a particular mind, brain, or intellect)
- (law) to …… effect
- ellenkező értelmű megállapodás hiányában ― unless there is an agreement to the contrary [effect]
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | értelmű | értelműek |
| accusative | értelműt | értelműeket |
| dative | értelműnek | értelműeknek |
| instrumental | értelművel | értelműekkel |
| causal-final | értelműért | értelműekért |
| translative | értelművé | értelműekké |
| terminative | értelműig | értelműekig |
| essive-formal | értelműként | értelműekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | értelműben | értelműekben |
| superessive | értelműn | értelműeken |
| adessive | értelműnél | értelműeknél |
| illative | értelműbe | értelműekbe |
| sublative | értelműre | értelműekre |
| allative | értelműhöz | értelműekhez |
| elative | értelműből | értelműekből |
| delative | értelműről | értelműekről |
| ablative | értelműtől | értelműektől |
| non-attributive possessive – singular |
értelműé | értelműeké |
| non-attributive possessive – plural |
értelműéi | értelműekéi |
Derived terms
Compound words
- egyértelmű (unambiguous, lit. “of one meaning”)
- kétértelmű (ambiguous, lit. “of two meanings”)
- többértelmű (ambiguous, lit. “of multiple meanings”)
Compound words with the suffix -ség
- azonosértelműség
- egyértelműség
- kétértelműség
- rokonértelműség
Expressions