óceánfenék
Hungarian
Etymology
From óceán (“ocean”) + fenék (“bottom”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈoːt͡sɛaːɱfɛneːk]
- Hyphenation: óce‧án‧fe‧nék
- Rhymes: -eːk
Noun
óceánfenék (plural óceánfenekek)
- ocean floor (the floor or bottom of the ocean)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | óceánfenék | óceánfenekek |
| accusative | óceánfeneket | óceánfenekeket |
| dative | óceánfenéknek | óceánfenekeknek |
| instrumental | óceánfenékkel | óceánfenekekkel |
| causal-final | óceánfenékért | óceánfenekekért |
| translative | óceánfenékké | óceánfenekekké |
| terminative | óceánfenékig | óceánfenekekig |
| essive-formal | óceánfenékként | óceánfenekekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | óceánfenékben | óceánfenekekben |
| superessive | óceánfenéken | óceánfenekeken |
| adessive | óceánfenéknél | óceánfenekeknél |
| illative | óceánfenékbe | óceánfenekekbe |
| sublative | óceánfenékre | óceánfenekekre |
| allative | óceánfenékhez | óceánfenekekhez |
| elative | óceánfenékből | óceánfenekekből |
| delative | óceánfenékről | óceánfenekekről |
| ablative | óceánfenéktől | óceánfenekektől |
| non-attributive possessive – singular |
óceánfenéké | óceánfenekeké |
| non-attributive possessive – plural |
óceánfenékéi | óceánfenekekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | óceánfenekem | óceánfenekeim |
| 2nd person sing. | óceánfeneked | óceánfenekeid |
| 3rd person sing. | óceánfeneke | óceánfenekei |
| 1st person plural | óceánfenekünk | óceánfenekeink |
| 2nd person plural | óceánfeneketek | óceánfenekeitek |
| 3rd person plural | óceánfenekük | óceánfenekeik |