வினைப்பெயர்
Tamil
Etymology
From வினை (viṉai, “verb”) + பெயர் (peyar, “noun”).
Pronunciation
- IPA(key): /ʋinaipːejaɾ/
Noun
வினைப்பெயர் • (viṉaippeyar)
- (grammar) verbal noun
- Synonym: தொழிற்பெயர் (toḻiṟpeyar)
- (grammar) synonym of வினையாலணையும் பெயர் (viṉaiyālaṇaiyum peyar)
- (grammar) name given to a person from his action or vocation
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | viṉaippeyar |
வினைப்பெயர்கள் viṉaippeyarkaḷ |
| vocative | வினைப்பெயரே viṉaippeyarē |
வினைப்பெயர்களே viṉaippeyarkaḷē |
| accusative | வினைப்பெயரை viṉaippeyarai |
வினைப்பெயர்களை viṉaippeyarkaḷai |
| dative | வினைப்பெயருக்கு viṉaippeyarukku |
வினைப்பெயர்களுக்கு viṉaippeyarkaḷukku |
| benefactive | வினைப்பெயருக்காக viṉaippeyarukkāka |
வினைப்பெயர்களுக்காக viṉaippeyarkaḷukkāka |
| genitive 1 | வினைப்பெயருடைய viṉaippeyaruṭaiya |
வினைப்பெயர்களுடைய viṉaippeyarkaḷuṭaiya |
| genitive 2 | வினைப்பெயரின் viṉaippeyariṉ |
வினைப்பெயர்களின் viṉaippeyarkaḷiṉ |
| locative 1 | வினைப்பெயரில் viṉaippeyaril |
வினைப்பெயர்களில் viṉaippeyarkaḷil |
| locative 2 | வினைப்பெயரிடம் viṉaippeyariṭam |
வினைப்பெயர்களிடம் viṉaippeyarkaḷiṭam |
| sociative 1 | வினைப்பெயரோடு viṉaippeyarōṭu |
வினைப்பெயர்களோடு viṉaippeyarkaḷōṭu |
| sociative 2 | வினைப்பெயருடன் viṉaippeyaruṭaṉ |
வினைப்பெயர்களுடன் viṉaippeyarkaḷuṭaṉ |
| instrumental | வினைப்பெயரால் viṉaippeyarāl |
வினைப்பெயர்களால் viṉaippeyarkaḷāl |
| ablative | வினைப்பெயரிலிருந்து viṉaippeyariliruntu |
வினைப்பெயர்களிலிருந்து viṉaippeyarkaḷiliruntu |
References
- University of Madras (1924–1936) “வினைப்பெயர்”, in Tamil Lexicon, Madras [Chennai]: Diocesan Press